Balázs Lívia - Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna: Nevetek

Kiadói előszó

Új kiadványunk a megye két kiváló néprajzkutatójának immár negyedik tematikus kötete, amely elsősorban az általuk gyűjtött néprajzi szövegekből válogat. Az Időtök és az Ósdi állatosdi, illetve annak bővített kiadása után, a sorozat legújabb könyvének ötletét, a nemrég született unokáik nevének keresése adta. Így a Nevetek című könyvük a névnapokhoz fűződő folklóralkotásokat tartalmazza. Mint gyakorló pedagógusok, szülők és immár nagyszülők, ismerik annak fontosságát, hogy a gyermeki lélekre milyen pozitív nevelő hatással van elődeink hagyománya, az évszázadokon át formálódó alkotások.
Jó szívvel ajánlom az Olvasók figyelmébe ezt az ötletes, színes, hasznos munkát!
Takács Zsolt

Útra indító sorok

Kedves Olvasó!
Köszönjük, hogy felkeltette érdeklődésedet a könyvünk, amely a keresztnevekről összegyűjtött népi időjóslásokat, mondókákat, játékokat és csúfolókat tartalmazza. A gyűjtemény minden darabja szülőföldünkről, Győr-Moson-Sopron vármegyéből származik. Elsősorban saját rábaközi, sokoróaljai, tóközi gyűjtéseinkből válogattunk, de felhasználtunk más megyei munkákat is.
„Kinek neve eszemben, szíve, képe elmémben” – tartja a közmondás, miszerint, ha valakinek a nevére gondolunk, azt kiejtjük, emlékeinkben megjelenik arca és személyisége. A régi emberek számára emellett, a névhez kötődő időjárásjóslás is felidéződött, amelyeknek még ma is fontos és hasznos üzenete van a természetben élő, gazdálkodó emberek világáról, akiknek évi munkabeosztását, életét ezek a regulák szabályozták. A keresztnevekhez, a gyermeki életet színesítő névcsúfolók, mondókák, játékdalok, tréfák, beugratások is kapcsolódtak. Könyvünk ezekből is ad ízelítőt.
A szándékunk az, hogy megszerettessük és újra ismertté tegyük ezeket a múltunkban gyökerező megfigyeléseket, alkotásokat, néhol egy-egy szöveg több variációját is megadva, hogy szemléltessük szülőföldünk népköltészetének változatosságát. Reméljük, hogy a gyerekeken kívül a szülők és a pedagógusok is örömmel fogadják és használják kiadványunkat!
A könyv lehetőséget ad a gyűjtött anyag sokoldalúbb, behatóbb tanulmányozására is, hiszen a rigmusok műfaji meghatározását, rövid magyarázatát, a gyűjtés helyszínét, a gyűjtő nevét, illetve a nevekhez kötődő szentekről néhány fontos tudnivalót és a kevésbé ismert tájszavakat is feltüntetjük az egyes népköltészeti alkotásoknál. 

A gyűjtők nevéből alkotott betűjelek feloldása a záró rész irodalomjegyzékében található meg. Ugyancsak itt kaptak helyet a mutatók, amelyekben az adatközlők névsora mellett hely- és névmutató is segíti a tájékozódást.
Bízunk benne, hogy a gyűjteményünkben lévő, „tiszta forrásból” eredő népi alkotások megismerésével az olvasó összekötő láncszemmé válik múlt és jövő között!
Balázs Lívia
Lanczendorfer Zsuzsanna

Illusztrátor: Kocsis Richárd

Bemutatkoznak a könyv szerzői:

Balázs Lívia
1957-ben Csornán született. A közeli Rábapordányban töltött gyermekévek meghatározóak voltak számára, hiszen Szülei kifogyhatatlan meséi, történetei, s a község izgalmas régészeti leletei megalapozták, hogy később a múlt kutatásának elkötelezett híve legyen. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán végzett magyar-könyvtár szakon. Később rendezői, majd drámatanári végzettséget is szerzett. Etnográfusi diplomáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1998-ban kapta meg. Diplomamunkáját dr. Ujváry Zoltánnál írta népmondák témában. Munkahelyei egy, a Bágyogszováti Általános Iskolában töltött évet kivéve, Győrhöz kötötték. Dolgozott a Xántus János Múzeumban, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban és a Radnóti Miklós Általános Iskolában. Alapítója és vezetője volt a Radnóti Diákszínpadnak, de évekig segítette az Arrabona Diákszínpad munkáját is.
A néprajzkutatással 1972-ben, gimnáziumi tanára, dr. Bedécs Gyula ösztönzésére kezdett el foglalkozni. Elsősorban a Rábaköz és Tóköz falvait járva gyűjtötte és gyűjti még ma is a népköltészet kincseit. Kutatási eredményeit eleinte pályázatokban, később pedig könyvekben, tanulmányokban, cikkekben dolgozta fel, amelyek jelentős folyóiratokban, kiadványokban láttak napvilágot. Emellett néprajzi előadásokon, író-olvasó találkozókon, konferenciákon és a médiában is népszerűsítette szülőföldje folklorisztikai emlékeit. Tudományos munkatársként éveken keresztül részt vett a Xántus János Múzeum Néprajzi Táboraiban és évtizedekig a Megyei Honismereti Táborokban. Ács Anna és V. Bíró Ibolya néprajzkutatóval aktív részese volt a tényői és a tápi tájház létrejöttének, Aszt Ágnes régész-muzeológussal pedig a Szili Zárdamúzeumnak.
Fő kutatási területe a vallási néprajz, a népi hitvilág, népmondák, népszokások, falucsúfolók és igaz történetek. Számos tanulmánya mellett hét könyve jelent meg, Rábaközi paraszt dekameron című művét pedig a Pécsi Egyetemi Színpad (JESZ) feldolgozta Örömöcskék, vétkecskék című színdarabjához. Megjelent kötetei: Könyv-és könyvtárhasználati órák. (társszerzők: Baksa Cecília, Homor Tivadar, Mezei Magdolna), 1990.; Rábaközi paraszt dekameron. 1991.; Időtök. 1993.; Ósdi állatosdi, 1998.; 2010. (Lanczendorfer Zsuzsannával). Hazavisz az álom… Szil szakrális emlékei. (társszerző: Aszt Ágnes), 2021.; Szil Zárdamúzeum. (Társszerzők: Aszt Ágnes és Lengyel Oszkárné), Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 862. szám. 2022.
Több tudományos társaság tagja, szakmai elismerés birtokosa: Megyei Kisfaludy Napok. Néprajz kategória. Arany fokozat. (1974, 1975.); Megyei Néprajzi Pályázat. I. helyezés (1974, 1975, 1976); Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat. Kiemelt I. díj. (1974, 1977) I. díj. (1974, 1975, 1976) Szülőföldünk Megyei Honismereti Pályázat. Kovács Margit-különdíj. (1976); Megyei Felszabadulási Pályázat. I. díj. (1976) Megyei művészeti díj. (1986); Megyei Pedagógiai Pályázat. Fődíj (1989); Miniszteri Dicséret (1990); Oklevél Győr Kulturális életében Kifejtett Munkáért. (2000); Péterfy Sándor Alapítvány-díj. (2001); Országos Honismereti Szövetség Emléklapja. (2018). Notitia Hungariae - Bél Mátyás-emlékplakett (2024)
Nyugdíjas, egy gyermek édesanyja.

Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna
Ménfőcsanaki származású néprajzkutató 1964-ben Győrött született. Itt végezte el a tanítóképző főiskolát, ahol dr. Barsi Ernő bíztatására kezdett el foglalkozni a népi kultúrával. Ezt erősítette 1985-ben az OTDK-án néprajz kategóriában elért második helyezése. 1991-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán néprajz szakos diplomát szerzett. 2001-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg PhD disszertációját Személyiség és repertoár egy sokoróaljai iparos életútjának tükrében címmel. Konzulense majd tutora:
Dr. Küllős Imola Professzor Asszony volt. 2005-ben a PTE művelődésszervezői szakát végezte el. 2008–2011 között elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Kutatási témája: Szájhagyomány és történeti valóság. 2008-ban megkapta a Pannon Tudományos Napok rendezvényén megtartott legjobb előadásért járó oklevelet, majd 2012-ben kiemelkedő kutatói munkáért, MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma elismerő Oklevéllel jutalmazta. Ez az interdiszciplináris (ballada, jog-, és orvostörténet) kutatása a „Győri csuda” néven lett közismert. 
Fő kutatási területe a gyermekfolklór, népballada és egyéniségvizsgálat. Elsősorban a kisalföldi és a sokoróaljai táj kultúráját vizsgálja, de több írása, videófilmje jelent meg határon túli magyarok szokásairól is (Apáca, Mezőmadaras, Nyárádgálfalva, Tejfalu, Vágfarkasd).

Öt könyve, számos tudományos és tudománynépszerűsítő publikációja és egy népzenei CD-je van, amelyen szeretett és gyűjtött népdalait énekli. Kötetei: Időtök. Népi időjárásjóslások gyermekeknek. 1993; Ósdi Állatosdi 1998; 2010 – Balázs Líviával –; A vérző liliom. Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében. 2003 – Gülch Csabával –; Mindent apámról… Egy sokoróaljai iparos emlékei. 2007; Dalmadarak CD. 2014.
Kutatói és tanári munkája mellett gyakran szerepel itthon és külföldön (Bécs, Barcelona, Göteborg, Kolomna, Kolozsvár, Ryazan, Székelyudvarhely, Unterwart, Sydney) tudományos konferenciákon, művészeti fesztiválokon és a médiákban. Tudományos fórumokon, népdal- és népmesemondó versenyeken vállal zsűrizést.
Számos tudományos és művészeti társaság tagja, több kitüntetés, szakmai elismerés, oklevél birtokosa: Megyei Kisfaludy Napok „Arany fokozat” Népdal Kategória, Győr, 1979, 1980, 1981; Kazinczy-Emlékérem 1983; Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok. Helikon, Népdal Kategória, Ezüst Fokozat, Keszthely, 1984; Országos Tudományos Diákkonferencia, Néprajz, II. Díj, Debrecen, 1985; Kiváló Oktató 2007; Rákóczi – Emlékérem 2008; Oktató a Hallgatókért Díj, 2009; Győr-Moson-Sopron Megye Közművelődéséért díj- Kovács Pál- Díj 2010; Győr Közművelődéséért – Díj 2016; A Győri Városháza Ezüst Emlékérme, Győr, 2019; Mestertanár Aranyérem 2023. Honismereti Munkáért Emléklap (2024)
1996 óta a Széchenyi István Egyetem és jogelődjének oktatója. Jelenleg az Apáczai Csere János Kar egyetemi docense, a Kulturális mediáció mesterszak szakfelelőse, Kultúra-, Érték- és Művelődéskutatási Kutatócsoport vezetője, és a Barsi Ernő Szakkollégium programigazgatója.
Két gyermek édesanyja.  

Kocsis Richárd
Nagy öröm a számomra, hogy a könyv szerzőivel, a kötet, mint kiadvány alkotóival, újra együtt dolgozhattam. Első találkozásunk, nagyjából két évtizeddel ezelőtt, az Ósdi állatosdi című gyerekkönyv illusztrálásakor valósult meg. Azóta sok utat bejártam, hogy a számomra legkézenfekvőbb formában egyesíthessem tapasztalataimat. Alkotói gyakorlatom jellemző területei: az épületornamentika, művészi könyvkötés, díszítőfestés, könyvillusztráció. Ezek közül az elsősorban preferált területek az illusztráció és könyvművészet tárgykörén belül mozognak. Győrben a Vaskakas Bábszínházban, Egerben a Gárdonyi Géza Színházban a festőtár tagjaként vettem részt előadások látványvilágának kialakításában. Tíz éve tanítok a vizuális kultúra és művészetek tárgykörén belül Győrben, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumban.
Megjelenések, referenciák, kiállítások, publikáció:
Bárány a Hétpecsétes Könyvvel (Lebó Ferenc szobrászművész felkérésére) – Győr, Jézus Szíve Katolikus Templom – bronz dombormű
Bencés Zsolozsma - a sorozat egyes köteteinek bőr díszkötése saját tervek alapján, a győri bencés rend megbízásából
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Balázs Lívia; Ósdi állatosdi – könyv: borítógrafika és a teljes illusztráció, megjelent a Magyar Kultúra Kiadó Kft gondozásában
Győr a fröccs városa – könyv: teljes illusztráció, borítógrafika, megjelent a Rotary Club Győr Alapítvány kiadványaként
Egyéni és csoportos kiállítások:
Hét Szabad Művészet Szentélyében (Győr)
Zichy-palota (Győr)
Gödör Klub (Budapest)
Görögkeleti templom (Eger)
Kiállítás az Arts of Artists egyesület támogatásával
(Győr, Eszterházy-palota)
Publikáció:
Tanulmány, oktatási projektterv az Instant Workshop kézikönyv című kiadványban (a Competitíve Edge sorozat része, megjelent magyar és angol nyelven)

Kiadja a Magyar Kultúra Kiadó Kft.
Felelős kiadó: Takács Zsolt
Szerkesztő: Takács Zsolt
Lektor: Dr. Küllős Imola, MTA doktora
Tördelés: Kollár Gábor János
Borító, illusztrációk: Kocsis Richárd
Nyomdai munkálatok: Táltos Nyomda
www.mkkiado.hu
ISBN 978 615 5746 45 1