Oktatás

Módszertani kiadvány a koreográfia művészetéről

A családi, az iskolai és a szabadművelődési tanulási formákat  egységben kezelő, a Teljesség-élettörvényekre épülő, 
magyar nevelési-oktatási rendszer

IKREK
MáJUS 21 - június 20.
Május - Pünkösd hava
Június - Szent Iván hava

Részképesség fejlesztő feladatok óvodásoknak és iskolásoknak.

A sárközi ugrós táncok módszertana.

A népviselet színpadra alkalmazásának és a néptánc csoportok színpadi öltöztetésének elméleti és módszertani kérdései

A régmúltról, az ősi időkről, az íratlan történelmünkről kicsiknek és nagyoknak sok képpel és kottával. A magyar nép történelme, szokásai, népdalkincse, szájhagyománya valóban mély kút. Móser Zoltán izgalmas, eddig ismeretlen összefüggéseket tár fel, ahogy egyre mélyebben tekint bele ebbe a kútba. Érdemes vele tartanunk.

Ez a könyvsorozat – 10-15 oldalas esszék összefűzése –mivel a középiskolásokat célozza meg, elsősorban azokról az írókról és költőkről szól, akik neve szerepel a tankönyvekben. De nem tankönyv, hanem azok kiegészítője. Célja, hogy kedvet ébresszen az olvasáshoz. A diákok mellett ezt a sorozatot a volt diákok, a szülők, és a magyar tanárok éppúgy tudják használni, mint a külföldi egyetemeken magyart tanuló hallgatók, vagy bárki más, akit érdekel a múltunk, kultúránk egy szelete, a magyar irodalom. Erre gondolva próbálom meg „ehetővé és fogyaszthatóvá” tenni azt, amiről a tankönyvek, mert elsősorban irodalomtörténetet tanítanak, nehézkesen, tömören beszélnek. Ezért is arra törekedtem, hogy ha valaki elolvassa az első oldalt – és ha ő ezt érdekesnek találja, – tovább is olvassa. Ha ez történik, akkor talán kedvet érez az olvasáshoz.
Még egy fontos megjegyzés: itt életek és művek, illetve részletek szerepelnek regényekből, költeményekből. Nem életrajzok és nem teljes, mindenre kiterjedő elemzések. Nyilván felmerül az a kérdés, hogy miért térünk ki egy-egy író, költő életének döntő fontosságúnak ítélt eseményére, traumáira, élményeire, emberi kapcsolataira, politikai és morális lelki válságaira, néha pedig a súlyos, gyógyíthatatlan betegségére. Kántás Balázst idézve – akiről szó lesz még Babits kapcsán –, bár e tények másodlagos jellegűek, azaz „talán nem vezethetőek le belőlük egyértelműen a különböző elemzett versszövegek üzenetei és poétikai sajátosságai, az értelmezéshez mégis elengedhetetlen, hogy ismerjük és a lehető legnagyobb mélységig megértsük egy-egy költő, író életrajzát, költői és emberi habitusát, személyes világreflexióit, s azokat az eseményeket, melyek befolyásolták pályája alakulását, költői hangját, s megrajzolták alkotói korszakának határait.”