Takács Viola: Mit rejtesz egymagadon belül?

Mélyen lapuló kérdések és válaszok

Miről ír Viola?

Ábrándokról, vágyakról, ami minden fiatal sajátja, csak nem tudja minden fiatal versben megfogalmazni. Ő ezt megtette, mert érezte a közlés kényszerét. Német László sorát kölcsönvéve, az ihlet fölvert szelei hányják-vetik őt sokszor, mint színváltó nyírfát, amely egy vihar után szürkéből ezüstbe, vagy borúsra fordult időben ezüstből szürkére vált. 

„Színtelen árnyalatok között bujkálok 

rég elő nem vett fotókon.”

Talán ez a két sor találóan jelzi lelkiállapotát, mutatja kedélyét. 

A költők azért gyűrik, csavarják a szavakat, hogy egy-egy verssorát elolvasva, ne véletlen lökések, hanem lelkük tagolt hullámait hozzák vissza, amit mondani akartak. Viola is sok mindent el akar mondani, de csak keveset érdemes. És ez a kevés leginkább róla szól, álmairól, reményeiről, csalódásairól. Ehhez keresi a szavakat, a formákat.

A most összegyűjtött verseit egy szép vallomással zárja. Egy olyan választással, amely a hazáról szól. Legyen hű ehhez a választáshoz is. 

Móser Zoltán

„Ábrándjaimban választanám a békét, 

a sok fát, mit elültetnék.

Hatalmat, s gazdag házat,

de mélyen ott lapul a válasz, drága hazámat.”