Hagyományok, jeles napok és jóslataink - Március
Érdekességek:
-
Hagyományok
-
Jeles napok
-
Népi jóslatok
Népi hagyományok és jóslatok
A tavasz első hónapja a március. Az újjáéledés, a friss rügyek, s a kikelet hónapja. Ilyenkor előszeretettel járjuk a természetet, figyelve az új színek beköszöntét és a fák felöltözését. Megérkeznek a gólyák, kinyílnak a hóvirágok. Sok népi hagyományban szerepel időjóslás.
"Gergely-napi szél
Szent György-napig él
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó
Neki fáj a márciusi hó."
- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.
- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.
- Ha villámlik és dörög márciusban, akkor havazik majd májusban.
Időjárásjóslataink mellett ezen időszakban több jelentős népi hagyomány is van.
Gergely-járás (március 12.)
Szent Gergely az iskolák pártfogója, napjához, március 12.-éhez kapcsolódik a Gergely-járás.
Sándor napja (március 18.)
„Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható„ tartotta a népi regula.
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget."
Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy a kaptár szájára, akkor jó idő lesz. Aki serényebb munkára akarta a méheket fogni, az hangyabolyt szórt a kas alá.
József napja (március 19.)
„Ha József napján derül, hőség hozzánk beül „ - szól a regula.
Úgy tartották a régiek, hogy ezen a napon érkeznek meg a fecskék és szólalnak meg a madaraink, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
Tavaszi napéjegyenlőség (március 20.)
A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét. A keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala is a kiemelkedő ünnepek közé tartozik.
A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak ezeknek a napoknak.
Ezen a napon a nappal és éjszaka hossza megegyezik.
Benedek napja (március 21.)
„Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár” - tartották elődeink.
Régi szokás szerint ezen a napon zsírt és fokhagymát szentelnek, amelyeknek aztán gyógyerőt tulajdonítanak.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.)
Az angyali üdvözlet napja, amikor Gábriel arkangyal hírül adja Máriának, hogy életet fog adni Isten gyermekének, Jézusnak.
Gyümölcsoltó Boldogasszony, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az Istenanya, akinek neve Boldogasszony, Boldoganya vagy Babba Mária, akit gabonával, gyümölccsel ábrázolnak.
Virágvasárnap (Március 28.)
A húsvéti ünnepkörben a húsvétot megelőző vasárnapot Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük. Virágvasárnap a nagyhét ünnepélyes kapuja.
A Kárpát-hazában a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a templomainkban. A barka beszerzésére rendszerint az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor. Tájegységenként eltérően a harangozó, máshol leányok, legények és gyerekek feladata volt a barkaszedés.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából.
- A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.
- Virágvasárnapi szokás a zöldág-járás, más néven a villőzés is.
A leányok végigjárták a falut, egy-egy ház ablaka alatt megálltak és bekiáltottak:
" Van maguknak virágvasárnapjuk?"-Ahol válaszoltak nekik, ott eldalolták a háznépének a villőzés énekét. A gazdasszony letört a felszalagozott fűzfaágról, villőről egy kisebb ágat , s megvesszőzte Őket s közben mondogatta: "Menjetek mind férjhez!"
A megszentelt barkához számos hiedelem kapcsolódik:
- Ha a templomból haza jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól.
- Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják.
- Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.
- A Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.
- Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
- Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.
- Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.
- A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek a növények.
Érdekesség:
Húsvétkor több rituális cselekmény eszköze a víz, ezek többnyire a kereszténység előtti vallási szertartásokban gyökereznek, de keresztény magyarázatuk is ismert: Egyrészt maga a vízzel való keresztelés, másrészt az, hogy a Jézus feltámadásának hírét vivő asszonyokat Jeruzsálemben vízzel öntötték le.
- Sok helyen szokás volt nagypénteken az aranyos víz-vivés. Ebben a rituális cselekedetben a korán reggel a forrásból vagy kútból hozott vízzel a család minden tagja megmosakodott nehogy betegek legyenek, s eközben szigorúan tilos volt beszélni és megfordulni.
- -A haszonállatok nagypénteki mosdatása is ismert volt. Hiszen úgy vélték, hogy a mosdatástól a betegség elkerüli az állatállományt.
- A legismertebb vízhez kapcsolódó szokás a húsvéthétfői locsolás.
A húsvéti ünnepkörben számos ősi, mágikus elem fedezhető fel, amelyek a katolikus ünnep részeivé váltak.
- A tűzhöz, vízhez kapcsolódó események ősi tavaszköszöntő, természetköszöntő rituális cselekedetekből nőttek ki.
Krisztus feltámadásának történetes sem választható szét a természet újraéledésétől, "feltámadásától"
- Ehhez az ünnephez kapcsolódik legszorosabban a tojás s vele együtt a madár
