A győri székesegyház zenei kincsei III.

A győri székesegyház zenei kincsei III. könyv borítója

0 (0)
nyomtatás Kedvencek közé
  • Általános fogyasztói ár:2980 Ft
  • Akciós ár: 2980 Ft
  • Az árak tartalmazzák az általános forgalmi adót.
kosárban van

A győri székesegyház zenei kincsei III.

A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ ZENEI KINCSEIBŐL - 3.

A győri székesegyház zenei kincseit bemutató, legújabb CD-n tematikus egységet igyekeztünk létrehozni. Ezért egy konvenmisét követ a művek sorrendje. Ez az oltár megfüstösélésel és az Asperges me (Hints meg engem izsóppal) kezdetű ima elmondásával kezdődik, és a misét záró Ite missa est elhangzásával zárul. Mivel a 18.században szokás volt önálló hangszeres művek - Sinfonia, Partita, stb. - megszólaltatása liturgikus cselekmények folyamán, mi ezt a szokást a kezdetkor és a végén felhangzó két szimfóniával jelezzük, s így keretbe foglaljuk a szigorúan vett liturgikus cselekményt. A konventmise a püspök tanácsadó testületének, a kanonokoknak közösen mondott napi miséjét jelenti.

- - - - - - - - - -

Istvánffy Benedek (1733-1778) offertóriuma a Szent Kereszt megtalálásának (V. 3.), vagy felmagasztalásának (IX. 14.) ünnepéhez kapcsolódik. Tudjuk, hogy Győrött a jezsuita gimnázium német nemzetiségű tanulói közt ennek megtartása nagy hagyománnyal bírt, és a város polgársága is részt vett benne. Ez az ünnep előestéjén énekelt vesperással, az ünnep napján végzett ünnepi misével, valamint délután körmenet tartásával járt.
Az offertórium szövege a Vexilla regis (Királyi zászlók lobognak) himnusz néhány versszaka. Az „Ave crux, spes unica”, amely a kezdő Aria szövege, később Liszt Ferencet is megihlette, aki Via Crucis-ában önálló tételben zenésítette meg ugyanezt. Istvánffy egy szokatlanul nagy terjedelmű tenor-áriával indítja művét. Az eddig ismert offertóriumai közt ez az egyetlen, amely ilyen nagy lélekzetű és előadási nehézségekben gazdag tenor-áriát tartalmaz. Feltehető, hogy olyan együttes számára komponálta, ahol volt ilyen jó hangú és képzett tenorista. A győri székesegyház egyéb Istvánffy-műveiben nincs hasonló igényességű tenor-szóló, és a győri jezsuiták fennmaradt kottaanyagában sem bukkanunk hasonlóra. Ebből arra következtethetünk, hogy esetleg Kismarton számára írhatta e művét Istvánffy. Az Esterházy-zeneegyüttesben jó képességű zenészek voltak, akik a hercegi szolgálaton kívül a város zenei életében is részt vettek. Igy elképzelhető, hogy ezen offertóriuma miért csak a kismartoni dóm kottatárában maradt fenn.
Ezzel az összes, eddig ismert Istvánffy-kompozíció megtalálható hangzó formában. A másik, ugyancsak Kismartonban talált offertórium, és egy Gregor Joseph Werner-miséhez betétként írottGloria-tétele a Győri székesegyház zenei kincsei II.CD-n jelent meg, két miséje és a többi, kisebb egyházi alkotása pedig a Hungaroton-cég gondozásában jelent meg az elmúlt húsz év során.

- - - - - - - - - -

Gregor Joseph Werner (1693-1766) osztrák zeneszerző, 1728-tól állt az Esterházy hercegek szolgálatában, Kismartonban. Munkássága mind egyházi, mind világi műveket felölel, pár hangszeres alkotása már életében megjelent nyomtatásban. Egyházi művei viszont - misék, miserészletek, kisebb egyházi művek és oratóriumok -, zömmel kéziratos formában maradtak fenn. Werner rendszeresen foglalkozott zeneszerzés-tanítással is. Mivel az ifjú Istvánffy Sopron megyében - Horpácson, Sopronban, majd Nagycenken - élt győri alkalmazását megelőzősen, könnyen kapcsolatba kerülhetett Wernerrel. Kismarton nem volt távol Istvánffy működési helyeitől, és akkoriban a győri egyházmegye a mai Burgenlandot is magában foglalta. Bár írásos adatokkal eddig nem sikerült alátámasztani a kettejük közti kapcsolatot, de a győri székesegyház kottatárában található, nagyszámú Werner-másolat, amelyek egyrésze Istvánffy kézírásában maradt fenn, erre enged következtetni. Másrészt Istvánffy Benedek műveiben fellelhető Werner kompozíciós hatása is. Jelen CD-n két Werner-himnuszt hallunk. Werner két sorozatot is írt, az egyházi év jelentősebb ünnepeinek vesperás-himnuszait zenésítette meg. A két ciklus szólamkötetei a győri székesegyház kottaanyagában is megtalálhatók, sőt Istvánffy használata abból is kiderül, hogy az utolsó, szabadon maradott oldalakra egy-egy saját himnusz-megzenésítést írt.
Az egész év vesperás-himnuszaiból most a két Vexilla regis szólal meg. Mivel liturgikus céllal készült, mind terjedelmében, mind zenei eszközeiben szerényebb. Mindkettő strófikus megzenésítésű - azaz ugyanaz a zenei szövet szól valamennyi versszaknál -, de egyiket kórus énekli, a másikat pedig szólista. Ehhez képest Istvánffy megzenésítése sokkal nagyobbszabású ésszinte hangversenyária-igényességű.

- - - - - - - - - -

Patzelt János/Johann (1714-1748) egyike azon zenészeknek, akik nyugatmagyarországi városokban fejtették működésüket, a város zenei életébe erőteljesen belefolytak - az utókor azonban már nem ismeri őket! A Patzelt (a korabeli iratokban még Pazelt, Pacfelt, Partzelt, Bazelt néven említett) család Sziléziából került Nyugatmagyarországra. Apja, Keresztély/Christian eleinte Kőszegen működött, ahol tanító és a Szent Jakab-templom orgonistája, valamint regens chorija volt. 1716 tavaszától Sopronban találjuk, ahol 1748 őszén bekövetkezett haláláig a Szent Mihály-templom orgonistája és karnagya volt:
Fiát, Jánost, 1714. június 27-én keresztelték, még Kőszegen. Zenei működésének első írásos nyoma 1733-ból való, amikor az egyik soproni templom orgonistája és egyúttel iskolai tanító. 1734-1740 közt feltehetően Kismartonban élt, mint ugyancsak tanító és az Esterházyak orgonistája. 1740-ben lett a Szent Mihály-templom basszistája, és zeneszerzői működéséről is vannak feljegyzések. Patzelt János 1748. decembher 2-án halt meg. Ma azonban kompozícióiból Sopronban nem találunk egyet sem. Három egyházi műve - egy Miserere, egy Requiem és a most felhangzó mise - a győri székesegyház kottaanyagában található. Mivel a szólamok egy része Istvánffy Benedek kéziratában maradt fenn, lehetséges, hogy ő Sopronban vagy Kismartonban találkozott e művekkel. A misének egy másolata ugyanis a kismartoni plébániatemplom kottatárában is megtalálható. Egyetlen világi alkotásáról tudunk. Ez egy iskoladráma, amelyet a soproni jezsuita gimnázium tanulói számára alkotott. Az allegórikus témájú mű Castor és Pollux történetét eleveníti fel, de a mű végén az Esterházyakat említi. Mivel a diákok számára az Esterházy-család alapítványt létesített, amelyből az arra érdemeseket jutalmazták, ez az említés érthető. A kézirat ma a túrócszentmártoni (Martin) Matica Slovenská gyűjteményében található, ahová az Apponyi grófok könyvtárából került. A művet, felfedezése után, 1981-ben a pozsonyi Szlovák Rádió élő koncerten szólaltatta meg, majd felvételt is készített beőle.
A Patzelt-mise Kyrieje, zenei felépítésében rokonságot mutat Istvánffy Benedeknek az 1774. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén előadott miséjének Kyriejével. Mivel Zichy Ferenc püspök aranymiséje (50 éves papsága) nagy ünnepségek között történt, Istvánffy ünnepi misét komponált. Úgy látszik, hogy az évtizedekkel korábban megismert Patzelt-mise inspiráló hatással volt reá.

- - - - - - - - - -

Johann Georg Albrechtsberger (1736-1809) osztrák zeneszerző, alkotói működésének kezdete Győrhöz kapcsolódik. Míg a jezsuiták vezette Academiát látogatta, születtek első, máig fennmaradt kompozíciói. A győri székesegyház kottatárában ma is több egyházi alkotása található, ami arra mutat, hogy a zenei együttes vezetője figyelemmel kísérte az osztrák zenei központokat és az ott működő zenészeket, alkotásaikat. Albrechtsbergernek a Győrött megtalálható egyházi művei az 1781-1792 közötti időben keletkeztek, s feltehető, hogy hamarosan elkerültek Győrbe is. A most felhangzó Asperges me autográfja nincs meg, így nem tudjuk, mikor írhatta a szerző. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár őriz egy korabeli másolatot, azon azonban a zeneszerző neve nincs feltüntetve. Albrechtsberger egyházi műveit tárgyaló tanulmány, 1927-ből, még két osztrák kolostort említ, mint ahol feltehetően e műnek másolatai találhatók. Ebből feltételezhető, hogy a nyugatmagyarországi régióban található győri példányt jelentősnek tekinthetjük.

- - - - - - - - - -

A Nyolc fúga az Ite missa est dallamára című kompozíció a magyarországi ferences zeneszerzők alkotásai közé tartozik. E szerzők közül említésre méltó Roskovszky Pantaleon (1734-1789), aki az akkori Magyarország nyugati felén található mariánus rendtartományhoz tartozott. A tartomány fő kolostora Pozsonyban volt, de hozzájuk tartozott - többek között -, a pesti, a nagyszombati és érsekújvári kolostor is. Roskovszky több kolostorban szolgált. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, Roskovszky Pesten, lelkészként működött tovább. Halálát a járványkórházban tett beteglátogatás során szerzett betegség okozta.
Zenei képzéséről, ismereteiről nem rendelkezünk információval. Bizonyára zenész rendtársai is közreműködtek képzésében. Mivel Pozsonyban kétszer is volt, ott, a város gazdag zenei életét ismerve, sokat tanulhatott, és saját használatára lemásolhatott távolabbi vidékeken élő zeneszerzők műveit is. Alkotásainak nagyrésze egyházi vokális kompozíció, énekhangra és orgonára. A ferences rend szegénységet ír elő tagjainak, ezért a kompozíciók nem tartalmaznak hangszereket, csupán orgonát. Két vastag kötetben billentyűs hangszerre írt zenéket gyűjtött össze Roskovszky. Az egyik, amely a Museum Pantaleonianum címet viseli, kortárs és anonim szerzők műveit tartalmazza. Időben a legkorábbi Johann Joseph Fux, a nagy osztrák kontrapunktikus, akinek zeneelmélet-könyve a 18. században egész Ausztriában tankönyvként szolgált. Földrajzilag a legtávolabbi pedig Georg Friedrich Händel, akinek szvitjei az 1720-30-as években jelentek meg Amsterdamban. A névvel el nem látott tételek szerzőségében - legalább is egy részében - Roskovszkyt gyaníthatjuk, aki talán szerénységből vagy rendi alázatból nem tüntettte fel a nevét. A nyolc fúga, amely a ferencesek mariánus rendtartományában használatos Ite missa est-ek dallamára készült, minden valószínűség szerint Roskovszky Pantaleon saját alkotása. Az egyes fúgák előtt felhangzik a dallam gergorián intonációja is.

- - - - - - - - - -

Johann Christian Bach (1735-1782), Johann Sebastian Bach legkisebb fia, akit „londoni”, vagy „milánói” Bachnak is szoktak nevezni. Apja, majd idősebb bátyja,. Carl Philipp Emanuel tanítványa Berlinben. Itt, a Hofoper előadásai nyomán támadt benne érdeklődés az opera műfaja iránt. 1756-1762 között Olaszországban élt. Bolognában egy ideig padre Martini tanítványa, akinek tanácsára egyházi műveket alkotott. 1760-ban a milánói dóm orgonistája lett, első operái is itt kerültek bemutatásra. 1762-től Londonban telepedett le. Itt is alkotott olasz operákat. 1764-ben megalapította a Bach-Abel hangversenyeket C. Fr. Abel gambaművésszel, amely nyilvános koncertek igen népszerűekké váltak. Zenéje, amely a klasszikus stílus egyik előfutára, nagy hatással volt az ifjú Mozartra. Gazdag életművében több mint 90 szimfónia található, amelyekből 40 már életében megjelent nyomtatásban. Nép-
szerűsége bizonyára a kontinensen is elterjedt, amit a székesegyházi kottagyűjteményben található egyetlen szimfóniája is tanusít. Ez az F-dúr hangnemű kompozíció a korai 1760-as években keletkezett, és egyetlen ilyen hangnemű szimfóniája. Nem tudható, milyen úton-módon került ilyen messzire J. Chr. Bach működési területétől, de tanusítja a székesegyházi zenészek széles látókörét, amivel igyekeztek minél több kompozícióval gazdagítani gyűjteményüket.

- - - - - - - - - -

Anton Zimmermann (1741-1781) Sziléziából származó zeneszerző, aki 1772-1773-tól működött Pozsonyban. Legkorábbi kéziratai az 1770-es évek elejére datálhatók. Pozsonyban egyházi és világi művek bemutatásával tett szert ismertségre. Batthány József, Magyarország hercegprímása, előbb házi szerzőjévé nevezte ki Zimmermannt, majd együttesének vezetőjévé tette. Emellett, 1780-tól, a Szent Márton-dóm orgonistájaként is működött. Vezetése alatt élte fénykorát a prímási zenekar. Művei a szóló- és kamarművek mellett szimfóniákat és egyházzenei alkotásokat ölelnek fel. Egyike a kor legjelentékenyebb melodráma-szerzőinek. Legtöbb kompozíciója kézírásos formában terjedt el, ma cseh-, szlovák.-, osztrák-, magyar- és német könyvtárakbam találhatók. A győri székesegyház kottatárában 2 Regina coelije, egy Te Deum laudamusa, valamint két szimfóniája található. Jelen CD-nken a C-dúr hangnemű szólal meg. Ez a kompozíció a korai szimfóniákra jellemző jegyeket mutat fel. A zenekarban a clarinok - korai trombitafélék - ünnepélyes hangzást biztosítanak a műnek.


- - - - - - - -

Dobi Kiss Veronika

1997-től a győri bazilika szólistája. 2000 óta hazai és más európai országokban koncerrteken és operákban szerepel.

Marosvári Péter
1964-ben, Székesfehérvárt született. Először városa zeneiskolájában tanult zongorát, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában orgona- és énekszakot végzett, ahol Szathmáry Lilla és Németh Zsuzsa voltak tanárai. Rövid ideig Lipcsében, a Felix Mendelssohn-Bartholdy fgőiskolán orgonaszakrajárt, de orgona- és énekművészi diplomáit már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte, Ruppert István és Keönch Boldizsár vezetésével. Tanított a székesfehérvári zeneiskola és konzervatóriumban, adjunktus a Pécsi Tudomány Egyetemen. Vendégprofesszorként a dél-korai Taegu Katolikus Egyetemén orgonajátékot oktatott.
Rendszeresen koncertezett itthon és külföldön. Európán kívül fellépett URuguay, Izrael, Japán és Dél-Korea városaiban. Operaénekesként tagja volt a debreceni Csokonai Színháznak, és többször vendégszerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban. Tenor-szólistaként és orgonistaként 21 CD-n működött közre, többek között J. S. Bach: H-moll miséjében, amit a Lutherániával vett föl.. 2005 tavasza óta Finnországban működik mint orgonista és zenetanár.

Pintér Ferenc

1939- . Énekművész. A győri Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója hosszú időn át, majd az ApáczaiCsere János Tanítóképző FŐiskolán és a Richter János Zeneművészeti SZakközépiskolában szolfázs-, magánének- és beszédművelés-tanár. Énekművészként rendszeres közreműködője a győri, pannonhalmi, tihanyi hangversenyeknek és egyházi rendezvényeknek. A Győri Nemzeti Színház operatársulatával bemutatott operáiÍ: RIgoletto, A trubadúr, Don Carlos,Traviata, Álarcosbál, Nabucco, Bánk bán, Sevillai borbély, Carmen, Bohémélet, Gianni Schicchi, Pillangókisasszony, Tosca és Aida basszus- ill. basszbariton szerepei.

Hozzászólás írása

A véleményezések csak moderálás után jelennek meg. Az e-mail címet kérjük megadni - nem adjuk közre az oldalon, harmadik félnek nem továbbítjuk és kéretlen levelet sem küldünk.

Webdesign, sitebuild és front-end fejlesztés