A győri székesegyház zenei kincsei I.

A győri székesegyház zenei kincsei I. könyv borítója

Dupla CD

0 (0)
nyomtatás Kedvencek közé
  • Általános fogyasztói ár:3480 Ft
  • Akciós ár: 3480 Ft
  • Az árak tartalmazzák az általános forgalmi adót.
kosárban van

A győri székesegyház zenei kincsei I.

A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ ZENEI KINCSEI I.

Győr ma ismert műzenei múltja a török idők utáni korszakban kezdődött. Ma a magyar városok egyike sem rendelkezik annyi és olyan jelentős zenei értékkel, mint a székesegyházban fennmaradt kottaanyag. Szerencsés körülmények, a rövid ideig tartó török megszállás is hozzájárultak, hogy a későbbi háborús viszontagságok nem tettek nagyobb kárt a kottákban. Bár a II. világháború végén a beszakadt tetőzet miatt eláztak kották, a mára megmaradt, ezernél több zenemű arról tanúskodik, hogy a XVIII-XIX. században virágzó zenei élet folyt a székesegyházban. Minden püspöki székhelyen szükség volt képzett zenészekre, akik a szertartásokhoz szükséges zenét biztosították. A legkorábbi írásos nyoma a székesegyházi ének-zeneegyüttesnek egy 1631-ben, Bécsben kiadott kotta: Christoph Straussnak 16 misét tartalmazó kiadványa. A címlap hátoldalára felírták: „A győri káptalani székesegyházban működő, Szűz Máriáról elnevezett kórus iránti rendkívüli tiszteletből” ajándékozta e 14 darab szólamkönyvet a vár élelmezési prefektusa 1637. augusztus 15-én. („Ex liberitate, munificentia et singulari pietate erga Chorum Magnae Deiparae Virginis in Cathedrali Ecclesia Venerabilis Jaurin. existente, partes istae 14 dono oblatae sunt…”) Bár mára csak három szólama maradt fenn, tanúsítja, hogy az együttes meg tudott szólaltatni komoly zenei próbatételt követelő műveket is.
A püspöki székesegyházakban működő zeneegyüttesek élére mindig jól képzett vezetőket igyekeztek szerződtetni. Ezek az egész város zenei életét meghatározták, hiszen nem csupán a város templomaiban muzsikáltak, hanem utcai felvonulásokon, körmeneteken, sőt a polgárság világi ünnepein, így bálokon is. E zenészek kompozíciói templomokban szólaltak meg. Nyomtatásban való megjelenésük még a XIX. század folyamán is esetleges volt. Így e zeneművek, a zenei stílusok változásával, feledésbe merültek. Csak a XX. század utolsó két évtizedében megindult zenetörténeti kutatások eredményeként kezdjük megismerni néhány magyar város zenei múltját. Így Győr mellett Sopron, Veszprém, Pécs, Székesfehérvár és Eger zeneéletéről rendelkezünk ismeretekkel. Győr, XVII. századi emlékével, az elsők között áll. A székesegyházban működött zenészeket – zeneszerzők és előadók – elfeledettségükből ez a felvétel igyekszik kiemelni. További kutatások bizonyára további zenei gyöngyszemeket fognak napvilágra hozni, amivel gazdagítani lehet zenei múltunkat.

Georg Christoph Wagenseil (1715-1777) Bécsben működő, császári és királyi alkalmazásban állt zeneszerző volt. Minden zenei műfajban alkotott. Őt tekintik az ún. első bécsi iskola egyik legjelentősebb képviselőjének. Az akkor divatos nápolyi opera nyitányából, valamint a templomi szonáta és a szvit egyes elemeiből alakította ki a klasszikus korban általánossá és kedveltté vált szimfónia-formát. Wagenseil szimfóniái még többnyire rövid tételekből állnak, és az egyes művek váltakozva három ill. négy tételesek. A menüett, vagyis a tánc-tétel nem tartozik szorosan a gyors-lassú-gyors tételszerkezetek közé. A lemezen hangzó művek közt csupán a W. 11. jelzetű C-dúr szimfónia négytételes, Menuettóval és zárótételként is menüett-jelleggel. A táncos jelleget gyakran népies tematika és a nyolcütemes periódusok adják meg. A győri székesegyházban kedvelték Wagenseil műveit. Öt egyházi műve mellett 14 zenekari darabja maradt fenn. Ezeket az ünnepi szertartások alatt játszották. Ma ez a szokás teljesen idegen a liturgiától, a XVIII. században azonban általános gyakorlat volt. Lemezünkön hét szimfónia szólal meg. A szerény, csupán vonósokat használó letét mellett három ünnepélyes hangú. Egyikben oboák és kürtök vannak, a másik kettő pedig trombitákat és üstdobot használ. Ez az akkori szokások szerint ünnepélyes alkalmakra szolgált.

Johann Georg Albrechtsberger (1736-1809) osztrák zeneszerző, orgonista és elmélettanár, személyesen is kapcsolódik Győrhöz. Az 1755-57. években Győrött tartózkodott, de nem volt az együttes fizetett alkalmazottja. Feltehetően Zichy Ferenc püspök vendégeként tartózkodott a városban, mert az iratok nem tartalmazzák nevét. Bizonyára többször orgonált a székesegyházban. Az eredeti kéziratokon található évszámok tanúsága szerint négy egyházi műve született Győrött. Hangszeres tudásáról, mesterségbeli felkészültségéről fúgái tanúskodnak. Az op. 21 számot viselő három fúgája 1802-ben jelent meg Bécsben. Albrechtsberger 1772-től Bécsben volt udvari orgonista, majd később a Szent István-dóm karnagya. Elismert művészként sok ifjú zenész kereste fel, hogy nála tanuljon, így – többek között – Beethoven, Carl Czerny, J. N. Hummel.

Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) pozsonyi születésű zongoraművész, zeneszerző és karmester, Bécsben Mozart, majd Albrechtsberger tanítványa volt. 1804-1811 között Kismartonban az Esterházy hercegi zenekar másod-karmestere. Győr és Kismarton zenei kapcsolatai, a földrajzi közelségen túl, intenzívek voltak már az 1750-70-es években. Talán ennek tudható be, hogy négy nagyobbszabású egyházi művét a XIX. század folyamán sokszor adták elő a székesegyházban. Hangszeres művei közül kamarazenéje, szólódarabjai tanúskodnak győri játszottságáról.

A győri székesegyházban a XVIII. században jól képzett zenészek sora biztosította az ünnepek fényének emeléséhez szükséges muzsikát. Az első, akit nem csupán név szerint ismerünk, hanem kompozíciói is fennmaradtak, Mechler András. Ő 1711-1765 között állt az együttes élén. Sajnos, nem ismerjük sem születési évét–helyét, sem halálának idejét. Kb. 21 évesen került a győri székesegyházba. A korban szokatlanul hosszú időn át – 54 éven keresztül – működő succentor (ahogy Győrött a regens chori-kat nevezték) 1765 végéig vezette együttesét. Nem tudjuk, hol szerezte képzettségét, de művei alapján megállapítható, hogy jól ismerte a kor zenei stílusait. Abban az időben más szerzők műveinek lemásolása jelentette az ismeretek elsajátítását. Mechler számos kortársa és valamivel idősebb zeneszerzők műveinek másolásával bővítette az együttes repertoárját. A szerzők túlnyomórészt osztrák és délnémet származásúak, ill. Bécsben működő olaszok (Caldara, Königsperger, Vanhal). Mechler aránylag kis létszámú együttessel rendelkezett. Az állandó tagok száma kb. 12-14 fő, amihez még önkéntesek, kisegítők járulhattak, de egészében véve nem léphette túl a 20 tagot. Zenészei többnyire több hangszeren is játszottak. Az általa leírt zeneművek jelentős részében találunk másolási évet. A legkorábbi 1709-ből való. Ez arra enged következtetni, hogy kinevezésekor már tagja volt az együttesnek. Szerzőségét, sajnálatos módon, nem jelölte a címlapon, csak a művek végére írt „comp.” (composui vagy compositum) szóval, és pontos dátummal, valamint nevével jelzi. Felhangzó két műve XX. századi premiernek tekinthető. Az 1713-ban íródott Rorate coeli vegyeskar, 3 violával és orgonával. Az adventi időszakra komponált mű szakaszonként a gregorián intonációjú Rorate-dallamot ismétli meg. Meglepően régiesnek hangzanak a záróakkordok. A Salve Regina 1742-es keletkezési évszámot visel. A mű ünnepélyességét emeli a két trombita és üstdob alkalmazása. Az ének-részekben szólók és kórus váltogatják egymást, ezzel is színesebbé téve a művet.

A XVIII. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjének kell tekintetünk Istvánffy Benedeket (1733-1778). Korábbi magyar zenei lexikonok csupán pár mondattal említették, elsősorban mint orgonistát. Ma, művei ismeretében megállapíthatjuk, hogy zenei invenció és szakmai ismeret tekintetében nincs más magyar zeneszerző e korból, aki melléje állítható lenne. Két nagy miséje mellett öt kisebb egyházi műve található ma Győrött. Sopronban két offertóriuma van, legújabban pedig Kismartonban került elő újabb két offertóriuma. Karácsonyra írt Iam Virga Jesse florescit graduáléja az ünnep örömét jelzi a fényes trombita-hangzással, és az ünnepélyességet emeli az üstdob alkalmazása is. A középrész a korban igen kedvelt pasztorális hangzást idézi, a két szopránhang aláfestéseként.

A székesegyházi jeles succentorok sorát lemezünkön a XIX. századi Richter Antal zárja. Az 1802-ben, Ausztriában született zeneszerző és karnagy 1832-ben nyerte el a győri székesegyház karnagyi állására kiírt pályázatot. Korán bekövetkezett haláláig (1854. január) látta el e feladatot, és sok zeneművel gazdagította a kórus kottagyűjteményét. Székesegyházi működése mellett a város zeneéletét is fellendítette, világi hangversenyek rendezésével és egy férfikar megalapításával. Egyházi és világi műfajokban egyaránt komponált. Kürt-kvartettre írt darabjai arról tanúskodnak, hogy e hangszer kiváló ismerője volt. Graduale-ja viszont a korszak operai hangvételének az egyházi zenében való hatását tükrözi. A fuvolát szólisztikus jellege egyenrangúvá teszi az énekhanggal. A nagy együttest igénylő mű megszólalása tükrözi a kor drámaiságra törekvő igényét.


Vavrinecz Veronika


Győri Filharmonikus Zenekar

Hivatalos alapítása ugyan az 1894-es év, az együttes gyökerei azonban az Ének-Zeneegylet 1862-es megszületéséig nyúlnak vissza. Mint az egész Ének-Zeneegylet, úgy a zenekar is Richter Antalt, a székesegyház regens chori-ját tekinti alapítójának. Richter már az 1840-es években fáradozott ilyen társulat létrehozásán. Különböző külső körülmények azonban ezt nem tették lehetővé. Hirtelen halála 1854 elején terveit beteljesületlenül hagyta. Amikor a politikai enyhülés 1862-ben megengedte, hogy kulturális egyesületek alakuljanak, a győri polgárok valóra váltották e régóta dédelgetett tervet, és megalapították a Győri Ének- és Zeneegyletet. Richter Antalt mindig alapítójuknak tekintették.
A II. világháború után újjászületett zenekar nagy fejlődésnek indult. 1968-tól mint hivatásos művészeti együttes tevékenykedik, és jelenleg 80 muzsikust foglalkoztat. Az elmúlt évtizedekben világhírű magyar és külföldi karmesterek dirigálták, valamint a legnevesebb hangszeres szólisták léptek fel vele.
A zenekar állandó repertoárján szereplő klasszikus mesterek darabjai mellett nagy gondot fordít a kortárs magyar és külföldi szerzők műveinek előadására. Sok szerző ajánlotta újonnan írt darabját a Győri Filharmonikus Zenekarnak. A győri és magyarországi koncerteken kívül a zenekar gyakran vendégszerepel az országhatárokon túl is, szinte egész Európát bejárta már. A zenekar részben hazai, részben külföldi lemezkiadókkal eddig 13 hanglemezt ill. CD-t készített. A zenekar jelenlegi vezető karmestere Medveczky Ádám – Liszt-díjas, Érdemes művész –, aki 1997 óta áll az együttes élén.

Győri Bazilika Palestrina Kórusa

A győri bazilika Palestrina Kórusát Halmos László zeneszerző-karnagy alapította 1931-ben. Az ötvenes-hatvanas évek politikai nehézségeit átvészelve, a hetvenes évektől kezdve új fénykora következett, Jáki Teodóz bencés atya vezetésével.
Katona Tibor 1992 óta vezeti az együttest. Fő célkitűzése változatlanul a szent liturgia fényének emelése a templomi szolgálattal. Legnagyobb sikerét 1996-ban érte el, amikor a franciaországi Amiens-ben, a Székesegyházi Kórusok nemzetközi versenyén 3. díjat nyert.

Katona Tibor

1953-ban született Budapesten. 1977-ben szerzett karvezetői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Párkai István növendékeként. 1992-ben, Győrbe kerülése után, a bazilika karnagyaként újjászervezte a Palestrina Kórust, mellyel rendszeresen emeli a vasárnapok és ünnepek liturgiájának fényét. Később átvette a Pedagógus Kórus vezetését is. A két együttes élén számos a cappella ill. oratorikus koncertet dirigált, valamint a kórusokat karigazgatóként számos koncertre készítette föl. Több alkalommal járt külföldön – főleg Németországban és Ausztriában –, ahol többnyire oratóriumokat dirigált.

Czeiner Rita

énekesnő. Győrött született, 15 évesen kezdte énektanulmányait a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1988-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szakán folytatta. 1991-ben szerzett diplomát, jelenleg a győri Liszt Ferenc zeneiskola magánének-tanára. 1997 óta a Palestrina-kórus szólistája. Leginkább oratórium- és koncerténekesként áll a közönség elé.

Balogh Eszter

1989-ben karvezetői és tanári diplomát szerzett a budapesti Zeneakadémián. Tanárai Párkai István, Szabó Miklós és Erdei Péter voltak. Állandó résztvevője a hazai koncertéletnek. 1994 óta énekmestere Farkas Éva. Fellépett Németországban és rendszeresen énekel Ausztriában is mint énekes szólista és kamaraénekes. 1987 óta a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

Takács Zoltán

1973-ban Győrben született. 1986-tól 1989-ig énekelt a győri Nemzeti Színház gyermekkarában. Az érettségit követően, 1991-től főállású énekkari tagként szerződik a győri színházhoz. Magánénekesként ugyanitt 1995-től találkozhat vele a közönség. Operák, operettek, musicalek tenorszerepei mellett örömmel énekel kamara és egyházi műveket is. 1998-tól rendezőként (Ma éjjel táncolnék, Varázsfuvola) igyekszik részt venni Győr város kulturális életében.

Pintér Ferenc

opera- és hangversenyénekes, zenetanár. Jelenleg a győri Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója. Közreműködője a pannonhalmi, tihanyi és a győri bazilika hangversenyeinek. A győri Nemzeti Színház által bemutatott operák – többek közt a Rigoletto, A trubadúr, Bánk bán – basszus, basszbariton szerepeit énekli. Rendszeres szólistája a Palestrina Kórus hangversenyeinek.

Cziglényi László

orgonaművész. 1941-ben született Győrött. Tanulmányait Pécsi Sebestyénnél és Gergely Ferencnél folytatta. 1959-1962 között a budapesti Szent István bazilika, a városmajori templom és a krisztinavárosi templom orgonistája. 1994-től szülővárosában a bazilika orgonistája. 1967-től a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, 1987-1999 között annak igazgatója, jelenleg az orgona tanszak vezetője. 1966-tól rendszeresen hangversenyezik a pannonhalmi főapátsági templomban. Európaszerte hangversenyező orgonaművész. Győr városa 1996-ban Szent László-díjjal tüntette ki.

CD 1 ................................................ 70'25"

Georg Christoph Wagenseil

C-dúr szimfónia W15
1. Allegro molto
2. Andante
3. Tempo di Menuet
D-dúr szimfónia W16
4. Allegro
5. Andante
6. Allegro assai
A-dúr szimfónia W7
7. Vivace
8. Allegretto
9. Vivace
C-dúr szimfónia W11
10. Allegro
11. Menuet
12. Andante, Allegro
G-dúr szimfónia W18
13. Allegro
14. Andante
15. Allegro
Esz-dúr szimfónia W17
16. Allegro
17. Andante
18. Allegro molto
C-dúr szimfónia W9
19. Allegro
20. Andante
21. Allegro assai

CD 2 ........................................ 46'00"

1. Mechler András:
Rorate coeli
2. Mechler András:
Salve Regina
3. Istvánffy Benedek:
Jam virga Jesse
4. J.G.Albrechtsberger:
Christus ist erstanden
5. J.G.Albrechtsberger:
Alleluja
6. J.G.Albrechtsberger:
Ite missa est Alleluja
7. Richter Antal:
Kürtkvartettek
Andante
8. Allegro assai
9. Tempo di Marcia
10. Allegro non troppo
11. Adagio
12. Allegretto grazioso
13. Richter Antal:
Graduale
14. J.N.Hummel:
c-moll preludium és fúga


Győri Filharmonikus Zenekar
Győri Bazilika Palestrina Kórusa

Vezényel:
Katona Tibor
a győri bazilika karnagya

Közreműködnek:
Cziglényi László - orgona

Czeiner Rita- szoprán
Balogh Eszter - alt
Takács Zoltán - tenor
Pintér Ferenc - basszus

Molnár Gyula - kürt
Boldog Iván - kürt
Dankos Ferenc - kürt
Szabó János - kürt

Hozzászólás írása

A véleményezések csak moderálás után jelennek meg. Az e-mail címet kérjük megadni - nem adjuk közre az oldalon, harmadik félnek nem továbbítjuk és kéretlen levelet sem küldünk.

Webdesign, sitebuild és front-end fejlesztés